Grafika:Transport for London
A légszennyezés a világ egyik legnagyobb problémája. Ki gondolná, hogy olyan eszközök, mint a láncfűrész, fűnyíró stb. fontos szerepet kezdenek jelenteni ebben a folyamatban. A látványos, nagy gyárkéményekre és egyéb szennyezőkre már a múlt század végén megpróbáltak valamilyen szűrőrendszert rászerelni, szintén a 80-as évek végén elkezdték a közúti forgalomban részvevő motorok szabályozását. A fentiek egyenes következménye lett, hogy a pár éve még jelentéktelennek számító kis-és munkagépek szennyezőanyag kibocsátása, mára már átlépte a teljes légszennyezési érték 5%-át.
Londonban pontos mérésekkel kimutatták, hogy az intenzív építési beruházások következtében ez a szennyezés meghaladja a 7%-ot, ezért 2015 szeptemberétől már bizonyos zónákban csak regisztrált és ellenőrzött gépeket ( 37 kW feletti teljesítmény tartományban) lehet használni, szigorúan meghatározott feltételek mellett. 2020-ra még szigorúbb előírások várhatóak.
Szerintem senkinek nem tűnt fel, hogy 2017 januárjától hatályba lépett egy új EU jogszabály, ami pontosan szabályozza az olyan néhány lőerős motorokat, amik a kerti illetve a kis építőipari gépeket hajtja. Vannak gyártók akik, már évekkel ezelőtt elkezdtek erre felkészülni, mint például a Stihl, Husqvarna, Makita, AtlasCopco, Honda. Arra számítottam, hogy ez egy kicsit meg fogja változtatni a hazai gépkínálatot, de számomra érthetetlen módon nincs változás, még a nagyáruházak „kínai” gépkínálatában sem.
Kipufogógázt mérni bárki tud, aki képes arra, hogy bekapcsolja a „zöldkártya” műszert, majd a kipufogó cső végébe beletegye a szondát, és a végén leolvassa a kijelzőn megjelenő értékeket. De vajon mennyi az annyi?? A fentieken felbuzdulva véletlenszerűen kiválogattunk pár gépet, és megnéztük milyen eredményeket dob ki a nyomtató.
A tesztben résztvevő gépek AtlasCopco Cobra MK1 (2005), Honda GX160 (2007), HondaGX160 (2017), Husqvarna 760 (2014), Kinai láncfűrész (2016), Stihl MS180 (2016), Stihl TS400 (1997), Stihl TS410 (2016), Wacker BS45Y(2002), WackerBH65 (2016), WackerBS50-2(2016)
Egy biztos, nem maga a mérés a nehéz, hanem a kapott eredmények feldolgozása. Az eredmények sok tényezőtől, mérési technikától függnek, amit lássunk be lelkes kis csapatunk nem igazán ismert és tartott be. Egy biztos a kapott értékek nagyon jó összehasonlítási alapot adtak, hiszen a mérés folyamata azonos körülmények között, azonos logika mentén és azonos bénázásokkal kisérve történt. Az így kialakított értékelési logikánk szerint, számokat inkább nem is közölnénk, csak a viszonyukat egymáshoz., ezért a kínai láncfűrészt határoztuk meg, mint még elfogadható határértéket, és azt néztük, hogy ehhez képest a többi gép hogyan teljesít. Még egy fontos tényező, hogy az általunk használt műszer térfogat százalékban adja meg az értéket, addig a szabályozás g/KWh –ban szabályoz
Nézzük a legfontosabb adatot: a gépek CO- szintjét.
CO, szénmonoxid. Szagtalan, ízetlen, láthatatlan gáz, kis mennyiségben belélegezve felszívódik, nagyobb mennyiségben akár halált okozó méreg. Üzemmeleg motornál alapjáraton értéke 0,5-1,5 % körüli, 30 éves konstrukciókon 2-3% környéki. Ha ez az érték nagyon durván eltér az ideálistól /pl. 6-8%/ akkor a hibát máshol kell keresni, pl. a karburátor beállításban.
A második mért adat a CO2, azaz a széndioxid
Tökéletesen működő motornál az értéke valamivel 10-15 tf% fölötti. Ezen az értéken belül az a kedvező, ha minél több van jelen a kipufogó gázban. Alacsony CO2 szint esetén ismét csak tökéletlen égéssel számolhatunk.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Fontos, hogy tisztán értsük, mit jelent a hirdetések apró betűs megjegyzése egy adott gép széndioxid kibocsátásáról. Pár sorral ezelőtt azt taglaltuk, hogy a gázelemzés során minél magasabb CO2-szintet mérünk, annál jobb az égés minősége. Igen, ezt az értéket viszont térfogatszázalékban kapjuk, mennyiséget - tömeget - nem mérünk. Az, hogy egy modell óránként egy szabványos teszt alatt hány gramm szén-dioxidot bocsát ki, alapvetően konstrukciós kérdés, és leginkább a hengerűrtartalom függvénye. Ezért divatos fogalom manapság a tervezésben a méretcsökkentés - a downsizing. Természetesen mérhetünk egy 500 ccm-s áramfejlesztőn kiváló károsanyag-kibocsátási értékeket, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a kiáramló gáz óránként vetített összmennyisége egy "mezei" modellnek a többszöröse lehet. Ne keverjük össze tehát a minőséget a mennyiséggel!
Most jöjjenek azok a fránya szén-hidrogének azaz a HC, ezt nem térfogatszázalékban, hanem ppm-ben mérjük, /parts per million/HC, szénhidrogén. A nem tökéletes égés miatt el nem égetett üzemanyag részecskék mennyiségét mérjük. Valamennyi elégetlen szénhidrogén mindig van a kipufogó gázban, hibátlan, korszerű motornál a 20-30 ppm körüli érték jónak számít. A HC emisszió mérése a motordiagnosztikában azért nagy lehetőség, mert égési rendellenesség esetén a ppm-ben mért érték nagyságrendekkel megemelkedik. Magas szénhidrogén kibocsátás oka lehet pl: gyújtás probléma, tömítettség hibák, fals levegő, túl szegény keverék, túl dús keverék, kopott motor, stb.
Ebből a diagramból már két következtetést is lelehet vonni. Az első rögtön szembeötlik, hogy a 4 ütemű Honda motorok, milyen jól teljesítenek a kétütemű rokonaival szemben, a másik hogy a 2016-s gyártású Wacker BH65 már harmadszor is rosszabbul teljesít az azonos motorral szerelt BS50-2 társánál, és ez inkább valami motorhibára utal, mint konstrukciós problémára. Itt jegyezném meg, hogy azért az utóbbi sem hozta a katalógusba szereplő emissziós értékeket és mi ezt a kérdés fel is tettük az importőrnek, és ezt a választ kaptuk:
Anyavállalatunk utasításnak megfelelően csak a nyilvánosan is elérhető információkat tudja felhasználni,amennyiben Wacker termékről akar tájékoztatást adni.
,hát ezt inkább nem minősítem. Ezek szerint akkor vannak nem publikus, azaz titkos adatok is??
Két fontos adat van még hátra, az egyik mag az O2 -oxigén. Néhány tized tf% jelenlét nem okoz gondot. Amikor viszont jelentős mennyiségű /több %/ oxigént mérünk, az vagy keverékképzési hibára, vagy a kipufogó tömörzárási hibájára utal. Ebben az esetben a „keverék képzésnél ne a kétütemű motorok olaj-benzin keverékére gondoljunk, itt a motorban keletkezett üzemanyag-levegő elegyéről van szó.
Az értékeken én is meglepődtem, és megmondom őszintén ésszerű magyarázatot nem találtam rá, ha van valakinek, azt természetesen szívesen várom.
Így a végére maradt az a fránya λ, azaz a Lambda érték/légviszony tényező/
A jobb gázelemzők már kijelzik a pillanatnyi lambda értéket. A lambda érték nem más, mint a valóságos keverési arány és a sztöchiometrikus /tökéletes égéshez elméletileg szükséges/ keverési arány hányadosa. Ideális esetben tehát a lambda érték = 1,00. Ebből adódóan az egynél kisebb értéknél benzinben dús, az egynél nagyobb értékeknél viszont benzinben szegény keverékről beszélünk. A mai korszerű motorvezérlő szerkezetek egészen pontosan az ideális mezőben tartják a keverési arányt, ez az ún. lambda ablak. Ilyenkor az aktuális lambda érték mondjuk 0,97 és 1,03 között - tehát nagyon szűk határok között - ingadozik. Persze egy rendes gázfröccs ezt az állapotot pillanatok alatt átrendezi.
Kivételesen és meglepő módon a kínai csodának is zöld sáv dukált volna, de legyünk következetesek. Azt már végkép nem értem, hogy az eddig rosszul szereplő WackerBH65, hogyan tudta ezt az értéket produkálni, szintén várom az esetleges észrevételeket.
A teljes képhez hozzá tartozik, hogy a tesztelt gépek közül a Stihl TS410-s (Magyarországon 420-s) és az AtlasCopco Copra hasonló típusa már nem kapható, helyettük mind a két cég az injektoros, azaz a lényegesen kedvezőbb káros anyag kibocsájtású gépeit forgalmazza.
A mért adatok átlagolásánál a COc értéket is figyelembe vettük
A gépek valamilyen szintű elhasználódása oka lehet az elvárt és/vagy vállalt emissziós színtől való eltéréstől, de ez életszerű, hiszen a mindennapokban nem csak új gépeket használnak és nem csak laborkörülmények között.
Az rendben van, hogy létezik ez az előírás, de honnan tudom, hogy az általam megvásárolt gép minek felel meg. Elvileg minden gépen január1-től rajta kell lennie a környezetvédelmi besorolása. Vegyünk például egy lapvibrátort amire Honda GX160-s motort szereltek,Ezen a motoron az egyéb információk mellett megtalálható, hogy Euro2. besorolású.
A nagyobb motorokkal felszerelt eszközökön pedig az adattáblán is lelehet olvasni.
Motor kategória jelzés | EU Kibocsátási érték |
---|---|
A-C | EU I |
D-G | EU II |
H-K | EU IIIA |
L-P | EU IIIB |
Q-R | EU IV |
A november 08.-i CPA (Angliai Gép Bérbe Adók Szövetsége) konferencián már 100% -os biztonsággal elhangzott, hogy Londonba 2020 szeptember 01-től csak IV. kategóriájú motorokkal hajtott gépeket engednek be dolgozni. Így a végén pedig nézzük meg milyen technológiákkal próbálják megóvni a jövő nemzedékét a környezettudatos hazánkban is forgalmazott gépek gyártói.
Ha más a véleményed, akkor Gépitéletre fel, éljen a barkács.
A most futó nyereményjáték pontos feltételeit a facebook oldalunkon megtaláljátok.